Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2012. május 16., szerda

Balog: Nemzeti vagyonleltár készül az egészségügyben



Nemzeti vagyonleltárt hoz létre az egészségügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Balog Zoltán miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: kórházbezárások nélkül szeretnék a kapacitásokat úgy irányítani, hogy funkcióváltással a betegek talán távolabb, de a legoptimálisabb ellátást kapják meg. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az oktatási rendszer átalakítására azért van szükség, mert a régi a végnapjait élte.


 
 
Nemzeti vagyonleltárt hoz létre az egészségügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma - mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: amíg nem tudjuk, hogy mink van, és milyen állapotban, addig "mindenféle gazemberségek lehetségesek, addig bizalmatlanság van".

Márpedig az egészségügy a bizalmatlansággal halálra van ítélve - hangsúlyozta. Ha egy beteg nem bízhat abban, hogy tudja, mi történik vele; ha az egészségügyi kormányzat nem tudja, hogy a pénz, amit ad, eljut-e a beteghez és valóban a gyógyítást szolgálja, vagy egy lobbicsoport kasszájába megy; ha nem tudjuk, hogy a fenntartásban milyen plusz források vannak, vagyis, ha nem átlátható a rendszer, akkor nem lesz bizalom, gazdaságosság, és a rendszer nem lesz finanszírozható - vagy hihetetlenül alul-, illetve felülfinanszírozott lesz, ahogyan most - magyarázta a miniszter. Ehhez szükséges a nemzeti vagyonleltár, egészségügyi kataszter létrehozása. A kapacitásokat kórházbezárások nélkül szeretnék irányítani úgy, hogy a beteg talán távolabb, de optimális ellátást kapjon.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az oktatási rendszer átalakítására azért van szükség, mert a régi a végnapjait élte. Szerinte a siker nyolcvan százalékban azon múlik, sikerül-e meggyőzni a pedagógusokat, hogy nekik is jobb lesz, ha a kormányzat el tudja indítani az ígért életpályamodellt. Balog Zoltán hozzátette: megérti a pedagógusok aggodalmait, mert valamilyen szinten valóban sérülnek az érdekeik, de nekik is be kell látniuk, hogy az elmúlt 20 év rossz kompromisszumai miatt fenntarthatatlanná vált az oktatási rendszer is.
(inforadio.hu)
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

A család és a női életpályák

  Nádasi Katalin        Mottó: „A család a hozzánk legközelebb eső kórház, a gyerekeink első iskolája, és egyben a legjobb, legszebb öregek ...