Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa népei kezdenek felébredni, rájöttek arra, hogy a bevándorlás kulturális kérdés: „az identitásunk forog kockán”.
Brüsszeltől azonban nem várhatunk megoldást, a problémát a nemzetállamoknak kell megoldaniuk, ahogyan azt Magyarország a maga részéről meg is tette - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország által ellenzett, jogtalannak, ésszerűtlennek és unfairnek tartott európai uniós kvótarendszer terve „átnőtt egy még nagyobb veszélybe”, mert az Európába beérkezők szétosztását állandó mechanizmussá alakítanák.
„Ezt végképp nem fogadjuk el” - jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az EU-tagsággal az nem jár együtt, hogy valaki más - Magyarország akarata ellenére - meghatározza, hogy a magyarok Európába illegálisan érkezett embereket fogadjanak be.
Feltette azt a kérdést is: mikor és ki szavazott arról Európában, hogy ide milliószám be fognak engedni törvénytelenül érkező embereket, majd szétosztják őket?
Ilyen döntés nem született egy választáson sem, így a mai történéseknek hiányzik a demokratikus alapja - mondta. Hozzátette, „ma a rendezett, jogszerűen működő EU állapotából az anarchikus állapotok felé haladunk”, mert több vezető is természetesnek fogadja el „a jogon kívüliség állapotát”.
A kormányfő Európa közös veszélyei közé sorolta a terrorveszély megnövekedését - amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „terroristából egy is sok” -, valamint a közbiztonság alakulását. Utóbbiról azt mondta, az a veszély fenyeget, hogy „beengedjük, sőt behívjuk a Közel-Kelet sajátos belső konfliktusait az EU-ba”.
A visszatoloncolással kapcsolatban a miniszterelnök megerősítette: a magyar álláspont szerint nem toloncolhatják vissza Magyarországra az itt regisztráltakat, mert a szabályok nem azt mondják, hogy ide kell őket visszaküldeni, hanem azt, hogy oda, ahol először beléptek az EU-ba. Ez pedig Görögország, amely egyébként az egész helyzet kulcsa - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Görögország nem végzi el a déli határainak védelmére vonatkozó munkát.
Orbán Viktor szerint a migránsözönt - amelyet inváziónak nevezett - egyrészt az embercsempész-hálózat „biznisze” mozgatja, másrészt azok az aktivisták, akik „mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat”.
E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben - jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak.
Kifogásolta továbbá, hogy „olyan véleménynyomás alakul ki Európában, hogy azzal szemben politikusok nem mernek egy másik koncepció jegyében megszólalni”. Példaként azt említette, hogy a kerítés szót nem lehet kimondani.
A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált: „ez már reálpolitika (...), ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek”.
Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel - jelezte.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült - folytatta -, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből.
„Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha” - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz - ahol kerítést, falakat építenek és „tűzparancs van” -, akkor „a keresztvizet is leszednék rólunk”.
Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban - fogalmazott - keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években. A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.
Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte, a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet.
A földkérdést - mint mondta - szuverenitáskérdésnek tekinti: „akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni - az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett (...) -, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet”. Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése