Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2013. március 9., szombat

Soltész: Megfelel a társadalmi elvárásoknak a rendszer 2013. március 8., 08:12 MTI-fidesz.hu

Az elmúlt két és fél évben a társadalmi elvárásoknak megfelelően alakították át a támogatásokat - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára csütörtökön Tiszakécskén, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) kerekasztal-beszélgetését megelőző sajtótájékoztatón.

Az átalakítás során külön hangsúlyt kapott a családtámogatási és a szociális segélyezési rendszer, mert a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt teljes mértékben összekeveredett a két terület - mondta az államtitkár. Kiemelte: a jogok, a támogatások és a lehetőségek mellé kötelességeket is támasztottak a családtámogatási, a nyugdíj-, valamint a szociális segélyezési rendszer átalakítása során. Közös elvárás, hogy a valóban rászorulók kapják meg a támogatást - fűzte hozzá.
    
Soltész Miklós hangsúlyozta: a családtámogatások fő szempontja az volt, hogy nemcsak a gyermekvállalás, hanem a gyermek felnevelése is fontos feladat és kötelesség. Ezért történt a gyed 3 évre visszaállítása, ezért vezették be a családi adókedvezményt - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítását nagyon sok támadást érte. Adatai szerint az új felülvizsgálatok során az elutasítások aránya 2010-ig 54-55-56 százalékos volt, ami az új rendszerben 22 százalékra csökkent.
    
A kereszténydemokrata politikus fontosnak nevezte, hogy 2010-ben több mint 70 ezer volt a rokkantnyugdíjra jelentkezők száma, 2011-ben már csak 60 ezren jelentkeztek, 2012-ben 40 ezer alá csökkent az új jelentkezők száma. Ez bizonyítja, hogy csak a valóban rászorulók jelentkeznek vizsgálatra - tette hozzá.
    
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet munkatársa a pártok országos népszerűségéről készült legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat ismertette. Kiemelte: a baloldalon nincs megegyezés, a pártok egymással versengenek, nem tudnak egységes alternatívát felmutatni.
    
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamai között Magyarország kiemelten jól jött ki a költségvetési vitából. Az egy főre jutó támogatások összege a most záruló ciklusban lakosonként 2332,7 euróról a 2014-2020 közötti ciklusban 2513,5 euróra nő - indokolta megállapítását, hozzátéve, hogy ez a második legnagyobb arányú támogatási összeg.
    
Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri szervezetének tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta, hogy a 195. kerekasztal-beszélgetés lesz a tiszakécskei. A kereszténydemokrata politikus szerint, a számnak kettős üzenete van, az emberek változatlanul érdeklődnek a közélet dolgai iránt, és ezeket a fórumokat hitelesek tartják.
    
A Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra állt! című kerekasztal-beszélgetésre azért van szükség, hogy az emberek megértsék, a szocialista kormányok adósságfelhalmozó politikája után szükség volt az átalakításokat elvégezni - fűzte hozzá.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...

  • A család és a női életpályák
      Nádasi Katalin        Mottó: „A család a hozzánk legközelebb eső kórház, a gyerekeink első iskolája, és egyben a legjobb, legszebb öregek ...
  • Agymosás helyett nagymosás
      A véleményt formáló publicisztikák tengerében írásom csak egy csepp jelentőségével bírhat Az vezet, hogy ez az egy csepp is még sok ember ...
  • A népi írók mozgalma
     „Nem élt nagy magyar író, aki tanítványa ne lett volna a népnek, amelynek tanítója lett.” (Németh László: Nép és író) Mely kultúrtörténeti ...