Hazaárulás

Stark Tamás

 

 

MNO

2012. november 30., péntek 12:16

A Jobbik teljes erejével, kényszeresen ragaszkodik ahhoz, hogy nem antiszemita párt. Ez annyiban jó jel, hogy antiszemitának lenni a Jobbik szerint is szégyellni való dolog. Akármit mondanak is azonban ennek a pártnak a képviselői, tény, hogy a nyílt antiszemita beszédet ők hozták be a parlamentbe.

Gyöngyösi Márton képviselő november 26-ai, hétfői parlamenti felszólalása csak annyiban új jelenség, hogy ilyen durva és közvetlen verbális agresszióra jobbikos képviselő korábban még az országgyűlési viták során sem vetemedett. A zsidóellenesség a Jobbik retorikájának szerves része. Vona Gábor november 21-én az izraeli követség előtti tüntetésen elmondott beszédében többek között arra szólította fel a magyar kormányt, hogy készítsen leltárt az izraeli tőke jelenlétéről. Párttársa öt nappal későbbi felszólalásában már a magyarországi zsidók nemzetbiztonsági kockázatáról beszélt. A kijelentést követő általános felzúdulás után a képviselő és pártja alelnöke is magyarázkodni kezdett, mondván nyelvbotlás történt, mivel ők igazából csak arra akarták felhívni a közvélemény figyelmét, hogy az izraeli–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek vagy jelenthetnek. A nyelvbotlásra való utalás azonban – a Jobbik retorikáját ismerve – nem tűnik hitelesnek, mivel a képviselő már korábban bebizonyította a zsidósággal kapcsolatos ellenszenvét.
A Jewish Chronicle londoni lap idei februári 2-ai száma a Gyöngyösivel készült interjú alapján azt írta, hogy a képviselő, aki egyben a Jobbik külpolitikai szakértője, megkérdőjelezte a holokausztot, valamint többek között azt állította, hogy a zsidók gyarmatosítják az országot. A cikk szerint Gyöngyösi fantasztikus üzletnek nevezte a magyarországi holokauszt áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást”. A nyilatkozat elleni felzúdulás kapcsán Gyöngyösi akkor is a médiát bírálta, mert szerinte a vele készített interjú pontatlanul jelent meg. A védekezés akkor sem tűnt hitelesnek, mivel a média bírálata után a képviselő mindjárt kijelentette: fenntartja, hogy Magyarországon és világszerte is virágzik az izraeli etnobiznisz, amely a holokauszt áldozatait használja fel, illetve azt is, hogy a holokauszt magyar áldozatainak számáról „vita van”.
A parlamentben elhangzott legújabb kijelentést a hazai politikai közélet szinte minden szervezett csoportja élesen elítélte. Éles hangú nyilatkozatot adott ki az amerikai és az izraeli nagykövetség, szót emeltek a magyarországi zsidó szervezetek. November 22-én kedden egy, a Facebookon szerveződött csoport és az Élet Menete Alapítvány demonstrációt szervezett. Alighanem ez volt az első olyan megmozdulás, amelyen együtt voltak jelen a Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP és a DK politikusai. A résztvevők a ruhájukra kitűzött sárga csillaggal vállaltak szolidaritást a zsidósággal.
A Jobbik antiszemita nyilatkozataival egyfajta nemzeti egységfrontot teremtett saját maga ellen, de a gyűlöletbeszéddel szemben fellépő politikai erőket a hétfői parlamenti incidens nem egyformán érintette. Az eset alkalmat adott a kormány elleni támadásokra. A bírálatok egy része a kormány késedelmesnek vélt reakciójára vonatkozott. Bírálat érte az elítélő nyilatkozatot is, mondván a szövege részben megegyezett egy korábbi, az antiszemita jelenségeket elítélő erélyes állásfoglalás szövegével. Megfogalmazódott az is, hogy Gyöngyösi kijelentéséért valójában a kormány a felelős, mert „feléleszti” a Horthy-rendszer hagyományait. Olvashattunk összeesküvés-elméletről is, miszerint itt egy nagy, a Jobbik és a Fidesz által egyeztetett figyelemelterelő hadműveletre került sor, amelynek célja az volt, hogy a média ne az új választási rendszerről szóló szavazással, hanem az antiszemita felszólalással foglalkozzon.
Tény, hogy Gyöngyösi képviselő felszólalásával a Jobbik nagy szolgálatot tett azoknak a már leszerepelt politikusoknak, akik a náci fenyegetésre való folytonos hivatkozással akarnak politikai tőkére szert tenni. Nagy szolgálatot tett azoknak a nyugati, keleti és egyes szomszédos országokban működő köröknek is, amelyek Magyarország lejáratásán dolgoznak, azt hirdetvén, hogy itt tombol a rasszizmus és komoly „fasisztaveszély” van.
A határon túli magyarok számára épp most nyílt meg az út a magyar állampolgárság megszerzésére. Ezt a nemzetegyesítést rombolja a Jobbik, amikor megkérdőjelezi a kettős állampolgárok lojalitását. A szlovák, román, szerb nacionalisták a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok ellen folytatott hajszájuk során most már hivatkozhatnak arra, hogy csak azt teszik, amit a magyarországi „nemzeti radikálisok” is követelnek hazájukban.
Gyöngyösi képviselő a zsidóságot vette célba, de az országot találta el. Ezek után komolyan veheti-e bárki is azt a jobbikos lózungot, hogy pártjuk a nemzet és a magyarság érdekeinek igazi és radikális képviselője? A Jobbik karácsony közeledtekor – politikai párttól szokatlan módon – kereszteket állít a főváros főbb pontjain, de komolyan vehető-e egy pillanatig is ez a keresztényi buzgalom?
Ez a párt szembemegy mindazzal, amiért magyar államférfiak évszázadokig harcoltak. A középkor óta a magyar vezetői elit az országot a Nyugat védőbástyájának tekintette. A hagyományos nyugati orientáció kényszerűségből szakadt meg a kommunizmus évtizedei alatt. A rendszerváltás alapvető célja volt, hogy az ország visszataláljon Európába és az euroatlanti szövetségi rendszer tagja legyen. Harsány Amerika- és Európa-ellenességével, az Európai Unió elvetésével és ezzel párhuzamosan ázsiai autokráciákkal való nyílt rokonszenvezéssel sok évszázados nemzeti hagyományt támad a Jobbik. Ha hatalomra jutna, veszélybe kerülne az ország biztonsága, és a nemzet alighanem olyan hatalmaknak lenne kiszolgáltatva, amelyeknek a keresztény értékek és az európai szabadságeszmény semmit sem jelent. A folyamatos zsidózás is éles ellentétben áll a keresztény világképpel és a magyar hagyományokkal. A zsidóság kizárása a magyarságból alapvetően ellenkezik a magyar nemzeteszmével. Aki antiszemita beszéddel gyűlöletet szít, az vétkes az ország szétzilálásában, destabilizálásában. Úgy vélem, hazaárulást követ el az, aki így cselekszik.

Stark Tamás történész, a Terror Háza Múzeum főmunkatársa