- 2013. január 10., csütörtök
Álláspont
Budapesten
politológiát studírozó egykori RMDSZ-es ismerősöm tudálékoskodva emelte
le polcáról Elliot Aronson A társas lény című könyvét, s ezzel együtt
fölényesen nyomta a kezembe. „Ezt nézd, ilyeneket kell olvasni, ezekből
tanulja meg az ember, hogyan kell manipulálni a tömegeket” – magyarázta
az ifjú titánjelölt.
Tizenhárom évvel később éppen Aronson könyvét lapozgattam a vonaton. No nem azért, mert oly nagy kedvem támadt tömegeket manipulálni, de e szociológiai alapmű tele van továbbgondolásra alkalmas gondolatokkal. Hogy a fülszöveget idézzem: „Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.”
Az egyik fejezetben a szerző ezt írja: „Egy személy megbízhatósága úgy is növelhető, ha a hallgatóság teljesen meg van győződve, hogy az illető nem akarja őket befolyásolni.” A neves szerző azt is megjegyzi: „A kommunikátor megbízhatósága (és hatékonysága) fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való.”
Alig tettem le Aronson lenyűgöző művét, egy nappal később, január 3-án Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a mestert idéző húzással állt a nyilvánosság elé. Bemutatott egy dokumentumot, amely – állítása szerint – a Romániát kormányzó szociálliberális szövetség (USL) és az RMDSZ között tavaly október elsején köttetett szándéknyilatkozat arról, hogy a decemberi választásokat követően közösen alakítanak kormányt. Ez ugyan – még – nem történt meg, de december közepén Kelemen megerősítette a dokumentum létezését. Az RMDSZ elnöke egy a Hvg.hu-n megjelent interjúban azt is elmondta: a megállapodásból két példány készült, egy a kolozsvári irodájában van bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenlegi kormányfő tulajdonában van. „A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közölni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz” – mondta Kelemen.
Nos. Ez az a húzás, amely méltó arra, hogy bekerüljön Aronson példatárába. „Mondj, tégy olyat, ami látszólag az érdekeid ellen szól, hogy higgyenek neked.” Az RMDSZ-vezérkarnak így is három hét kellett ennek felismeréséhez. Amikor aztán mégis felvillant ama bizonyos negyven wattos égő, Kelemen Hunor összeszedte minden bátorságát, majd kiállt, és mondta a magáét. Hogy ők csak jót akartak. Hogy lett volna minden szintű részvétel a kormányzati struktúrákban. Hogy közösen támogatták volna az alkotmánymódosítást, valamint az ország közigazgatási átszervezését. Hogy ígéretet kaptak a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezésére, a magyar oktatás kérdéseinek megoldására.
Sokan vannak azonban, akik mégsem hisznek Kelemen Hunornak. Azt kérik, mutassa be az igazi megállapodás szövegét – bár kétlem, hogy az nem ment eddig át a darálón.
Nem tanulnak az RMDSZ-ben, hiába a dölyf és a tudálékoskodás. Csak magolnak. Aronsont be tudták biflázni, de hihetően alkalmazni már nem képesek. S hogy mennyire nem tanulnak, azt az is bizonyítja, hogy többnyire beérik az odavetett konccal.
Vagy annak morzsáival.
Az örökös szenátornak hitt, de mandátumát vesztő Frunda Györgynek dobott kormányfő-tanácsosi tisztséggel és két államtitkári poszttal. Hiszen képesek voltak újraírni Neptunt is. (Feledékenyek és fiatalabbak kedvéért: 1993 júniusában a szövetség vezetőségének felhatalmazása nélkül, titkos találkozón vett részt a Fekete-tenger partján, Neptunon az akkori román hatalom képviselőivel Borbély László, Tokay György és – ki más? – Frunda György. Az Iliescu-rezsim által tett, azóta is megvalósítatlan ígéretek fejében Románia számára viszont lehetővé vált, hogy kisebbségbarátnak tűnjön a Nyugat szemében.)
Amíg nem derülnek ki újabb részletek a paktumról, a tavalyi egyezkedést a kolozsvári Krónika után nyugodtan nevezhetjük Neptun 2-nek.
Az RMDSZ-t pedig egy (gy)alázatos bandának.
Tizenhárom évvel később éppen Aronson könyvét lapozgattam a vonaton. No nem azért, mert oly nagy kedvem támadt tömegeket manipulálni, de e szociológiai alapmű tele van továbbgondolásra alkalmas gondolatokkal. Hogy a fülszöveget idézzem: „Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.”
Az egyik fejezetben a szerző ezt írja: „Egy személy megbízhatósága úgy is növelhető, ha a hallgatóság teljesen meg van győződve, hogy az illető nem akarja őket befolyásolni.” A neves szerző azt is megjegyzi: „A kommunikátor megbízhatósága (és hatékonysága) fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való.”
Alig tettem le Aronson lenyűgöző művét, egy nappal később, január 3-án Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a mestert idéző húzással állt a nyilvánosság elé. Bemutatott egy dokumentumot, amely – állítása szerint – a Romániát kormányzó szociálliberális szövetség (USL) és az RMDSZ között tavaly október elsején köttetett szándéknyilatkozat arról, hogy a decemberi választásokat követően közösen alakítanak kormányt. Ez ugyan – még – nem történt meg, de december közepén Kelemen megerősítette a dokumentum létezését. Az RMDSZ elnöke egy a Hvg.hu-n megjelent interjúban azt is elmondta: a megállapodásból két példány készült, egy a kolozsvári irodájában van bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenlegi kormányfő tulajdonában van. „A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közölni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz” – mondta Kelemen.
Nos. Ez az a húzás, amely méltó arra, hogy bekerüljön Aronson példatárába. „Mondj, tégy olyat, ami látszólag az érdekeid ellen szól, hogy higgyenek neked.” Az RMDSZ-vezérkarnak így is három hét kellett ennek felismeréséhez. Amikor aztán mégis felvillant ama bizonyos negyven wattos égő, Kelemen Hunor összeszedte minden bátorságát, majd kiállt, és mondta a magáét. Hogy ők csak jót akartak. Hogy lett volna minden szintű részvétel a kormányzati struktúrákban. Hogy közösen támogatták volna az alkotmánymódosítást, valamint az ország közigazgatási átszervezését. Hogy ígéretet kaptak a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezésére, a magyar oktatás kérdéseinek megoldására.
Sokan vannak azonban, akik mégsem hisznek Kelemen Hunornak. Azt kérik, mutassa be az igazi megállapodás szövegét – bár kétlem, hogy az nem ment eddig át a darálón.
Nem tanulnak az RMDSZ-ben, hiába a dölyf és a tudálékoskodás. Csak magolnak. Aronsont be tudták biflázni, de hihetően alkalmazni már nem képesek. S hogy mennyire nem tanulnak, azt az is bizonyítja, hogy többnyire beérik az odavetett konccal.
Vagy annak morzsáival.
Az örökös szenátornak hitt, de mandátumát vesztő Frunda Györgynek dobott kormányfő-tanácsosi tisztséggel és két államtitkári poszttal. Hiszen képesek voltak újraírni Neptunt is. (Feledékenyek és fiatalabbak kedvéért: 1993 júniusában a szövetség vezetőségének felhatalmazása nélkül, titkos találkozón vett részt a Fekete-tenger partján, Neptunon az akkori román hatalom képviselőivel Borbély László, Tokay György és – ki más? – Frunda György. Az Iliescu-rezsim által tett, azóta is megvalósítatlan ígéretek fejében Románia számára viszont lehetővé vált, hogy kisebbségbarátnak tűnjön a Nyugat szemében.)
Amíg nem derülnek ki újabb részletek a paktumról, a tavalyi egyezkedést a kolozsvári Krónika után nyugodtan nevezhetjük Neptun 2-nek.
Az RMDSZ-t pedig egy (gy)alázatos bandának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése