A választás joga

Lukács Csaba

Magyar Nemzet

2012. szeptember 12., szerda 00:01

Kicsit unalmas már ez a kotta: bármit tesz a kormány, vagy bármiről dönt a jogszerűen megválasztott parlament, azt azonnal a demokrácia halálának, viktatúrának, a jogállam leépítésének sivalkodják sokan országhatáron belül és kívül.

Most épp a tervezett választói regisztráció, más nevén a feliratkozás van a soron. Az, hogy úgymond szűkíteni akarják a választásra jogosultak körét, az egész a „modern világban már meghaladott” cenzus burkolt bevezetése, a szegények és a bizonytalanok kizárása, miegymás. Azt, hogy a világ számos országában – és most ne gondoljunk banánköztársaságokra – működik hasonló rendszer, azzal söprik le: igen, de némelyikben nincs naprakész népesség-nyilvántartás, ezért van szükség az előzetes jelentkezésre. Halkan jegyzem meg, hogy Magyarországon eddig is volt regisztráció: aki nem az állandó lakcíme szerinti helyen akart voksolni, annak a választás előtt eddig is be kellett jelentkeznie az új helyen.
A 2014-es választás sok szempontból egészen más lesz, mint a rendszerváltozást követő szabad választások bármelyike. Most nem a kisebb parlamentre vagy a listás rendszer változásaira gondolok, hanem arra, ami eddig nem volt jellemző: százezres tételben megjelennek az ország határain kívül élő választópolgárok. Jó részük külhoni magyar, aki a vissza- vagy megszerzett magyar állampolgárságának köszönhetően mehet voksolni. Másik, nem elhanyagolható részük pedig a gazdasági kényszerből külföldön dolgozó választópolgárokból kerül ki. Sajnos utóbbiak száma drasztikusan nő – Londonban vagy Amszterdamban már egyáltalán nem nehéz több ezer magyar fiatalt összetoborozni egy divatos hazai együttes vendégfellépésére. A külhoni magyarok nincsenek benne a magyar népesség-nyilvántartó rendszerben, és nem jobb a helyzet a külföldön élő-dolgozó magyarok esetében sem: ők benne vannak ugyan, de rosszul, hiszen nem kötelesek bejelenteni távozásukat. A tervek szerint 2013. szeptember 1-jétõl egészen a 2014-es országgyűlési választást megelőző második hétig lehet majd feliratkozni, ráadásul az állampolgárokat augusztusban és valamikor az év végén is levélben figyelmeztetik majd. A regisztráció rendet tehet az egyre nagyobb káoszban – igen, némi kellemetlenséggel jár, de cserébe várhatóan nem zargatnak a kopogtatócéduláért. Ez, úgy tűnik, megbocsáthatatlan és demokráciaellenes abban az országban, ahol a politikai paletta egyik oldala csak az állampolgári jogokat tanította meg híveinek, a kötelességeikről már bölcsen hallgatott. Az előzetes regisztráció azoknak a pártoknak kedvez, amelyeknek széles és nagy létszámú a biztos választói körük – fogalmazta meg valaki az ellenzők táborából. Itt az eredendő bűn: ha egy párt tudatos építkezéssel, sok munkával kiépít egy nehezebben manipulálható bázist, az veszélyes. Ezek szerint sokkal jobb és demokratikusabb egy jól időzített blöffel a bizonytalan szavazatokat besöpörve választást nyerni.
Mi akadályozza meg az MSZP-t, az LMP-t vagy mást abban, hogy elkötelezett szavazótábort építsen ki magának? Miért gondolják azt, hogy a protest szavazatok elvesznek a feliratkozással: aki nem szereti a kormányt, az csak a választások előtt két héttel nem fogja szeretni, amikor már nem tud jelentkezni?
Az új rendszerben nem lehet utolsó pillanatban szavazók százait mozgósítani, mozgóurnával trükközni, virtuálisan szavaztatni – megeshet, hogy az ellenzők ebben látják a demokráciára leselkedő nagy veszélyt.