Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2012. április 14., szombat

Miért akar Ön a Cigányzenészek megmentője lenni?

Sokszor elhangzott ez a kérdés, hivatalos berkekben.
Fiatalabb koromban mindig, minden nemes ügy mellé oda akartam állni, anélkül, hogy meggyőződtem volna annak valódi nemességéről.
 

A cigányzenészek oldalára a hitem vezetett s a szeretetbe vetett bizalmam.
Ez küldetés: felelősség, az új út felderítése, s a teremtés.. Itt, most duplán kell teremteni.
Olyan felfedezések várnak, melyekhez másnak nincs bátorsága.
Nem elég meglátni, kigondolni egy nagyszerű tervet, tudni kell, hogyan lehet abból valóság.
- a legmerészebb álmokat megvalósítani-nagy küzdelmekkel jár.
Kiközösítést, kinevetést, megbélyegzést hozhat.
Különc életet élek, hiszen meg merem tenni, amit más nem; de ez csak a látszat... a gyengeség sokszor a legnagyobb erő.Mert annyira feladtam az egómat a cél érdekében, hogy erősen támadhatóvá ,kikezdhetővé váltam.
Annyi kritika és ellenállás mellett amennyit kapok, alig lehet létezni. De megvan az a képességem, hogy mások érdekeit az önös elé helyezzem; az én nagy kihívásom, hogyan lehet üzleti sikerek trónján nagylelkű, segítőkész, mások szolgálatában tevékenykedő embernek lenni.

Tudni kell, hogy a nagy dolgok mindig a kicsikből erednek.
Az biztos, hogy a cigányzenész közösségért kell élnem, lehetőségeim erre predesztinálnak.
Azt gondoltam, ha élek vele, kiváltságos életem lesz, mert a tiszta értékek mellett harcolni mindig felemelő, bár talán nem könnyű hivatás; itt, a szívedet is meg kell nyitnod.
Nos, ezen a helyen igazi értékeket tudok felmutatni. Ezek az emberek művészek-és ha valaki tehetséges, annak nemcsak az üres népszerűség lehet része.

2009.-ben kezdtem el az első zenekarral dolgozni, majd egyre több jó zenekarra bukkantam, jelen pillanatban öt zenekar van, akit színpadra helyezek most, egy idősebb zenészekből álló fesztivál zenekar megvalósításán dolgozom, akik előadásaikban csak magyar műveket szólaltatnak meg.

Egy kis ízelítő:




2 megjegyzés:

  1. Tisztelt Hölgyem!
    Csodálatos dolgot csinál Ön!
    Rendszeresen nézem a zenei oldalait,biztos,hogy nagyon szeretik magát a zenészek is,a rajongók is.

    Ezen az oldalon pedig az írásaival hódított meg,nagyon szépen,választékosn fogalmaz,rrólír,mi az olvasókat érdekli.
    Egy rendszeres olvsójuk.

    VálaszTörlés

Jó tanács

 „Putyin halálos beteg, az orosz hadsereg a padlón van – hogyan szépíti a nyugati média az ukrajnai helyzetet” – ezzel a címmel közölt publi...