2011. július 15., péntek
Szeretettel köszöntöm Önöket!
A magyar demokrácia válságban van!
Ez a vezérgondolata mai témánknak.
-Válságban van, mert félelemben él.
Ha az ország nem tud kiszabadulni a félelemnek ebből a csapdájából,előbb-utóbb óhatatlanul
kettészakad egy ostobán feltett alternatíva körül:a nemzeti folytonosság hívei a szélső jobbal,
a radikális változások hívei a baloldali....?ügyével kerülnek egy táborba.
A kettő között elsikkad minden nyugodt és biztos reformpolitika, és újból kátyúba jut az oly nagy reményekkel megindult magyar demokratikus fejlődés.Hogy ezen a válságos ponton túljussunk, szét kell vágnunk a félelemnek ezt a hínárját, amibe belebonyolódtunk.
Hogy ezt megtehessük, látnunk kell, hogy mi az, ami válságba jutott Magyarországon.
-Magyarországon válságba jutott az országnak a politikai élethez való viszonya.
Válságban van az MSZP taktikája.
Zavar van a kormányzás körül és áthidalhatatlannak látszó ellentét áll fenn a demokrácia értelmezése és a változások szükségessége tekintetében.
Válságban vannak a demokratikus koalíció összes pártjai és válságban van az egész kormányzás.
Közvéleményünk politikai szemlélete újból végletessé vált, s ez a végletesség az ország külpolitikai egységét, európai elhelyezkedését kockáztatja.
Ezek a válság legkritikusabb pontjai.
-A válság ténye nagyon komoly és nagyon súlyos kérdés, mert nem jelent többet és nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége a demokrácia és a felszabadulás ügyét és az elmúlt évtizedet, nyomorúságának tényét összekapcsolja, és könnyen lehet, hogy történeti emlékezetében tartósan is össze fogja kapcsolni. Ez pedig olyan veszély, aminek súlyosságát nem lehet eléggé leszögezni. Magyarországon máris keletkezőben van egy masszív tömbje az embereknek, akiknek egyetlen gondjuk, hogy vége szakadjon mindannak a bizonytalanságnak és félelemnek, mely a rendszerváltás óta a politikai és a mindennapi életet jellemzik:vége szakadjon akár annak az árán is, hogy Magyarországon a múlt legkártékonyabb erői melyek nemrég nem látszottak messze a teljes megsemmisüléstől , újból erőre kapjanak és előtérbe jussanak.
Pedig legyünk vele tisztában, hogy Magyarország számára életkérdés, hogy az eddigi világ összeomlása felszabadulás legyen s a beteg magyar társadalomszerkezetnek a nyomasztó tényezői vissza ne térhessenek. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a mi számunkra a felszabadulás ténye örökre összekapcsolódik az elmúlt időszakkal ,ennek legváltozatosabb fizikai és emberi nyomorúságainak emlékével,-unokáink számára a teljes emberi felszabadulás emelkedjék tiszta, történeti realitásokká azok által az eredmények,következmények és kedvező fejlődések által, amelyeket hosszú távra megnyitott.
Életbe vágó kérdés Magyarország számára, hogy az új felszabadulás a magyar demokratikus fejlődés számára megtartsa a maga jelentőségét és ne menjen veszendőbe.
Ennek biztosítása nagyon súlyos feladat, melyhez kétségtelenül az eddiginél nagyobb nyomatékkal kell magának a felsőbb vezetésnek a közreműködését kérnünk. A feladat teljes sikeréhez azonban a magyar demokratikus erőknek egy sokkalta világosabb program és sokkalta kidolgozottabb eljárás alapján való újabb összefogására van szükség. Sajnos, a magyar politikai életnek azok a demokratikus erői, melyeken ez múlik, éppen maguk vannak benne ebben a félelmi állapotban, amelyből ki kell lábalniuk.
-Hiányzik egy olyan erő, amely a közösség minden jó erejét összefogásra készteti. Nem kevésbé hiányzik a másik feltétel: a fejlődés útjának a világos tudata.
Magyarország az utolsó tíz esztendő alatt a zsákutcába vivő, torz és a legkülönbözőbb ellentmondó világnézeti rendszereknek egy olyan összevisszaságát és a politikai gondolkozásnak egy olyan méretű fokozatos eltorzulását élte át, hogy ma itt, a világnézetek között való ide-oda ráncigálásba halálosan fáradt és beteg országnak a pihentetésére is szükség van.
Nem azt jelenti ez, hogy Magyarországnak politikában híg kosztra volna szüksége; nagyon is erős és tartalmas táplálékra van szüksége, de nem drasztikus kísérletekre, mert ez az ország ma nem hisz ilyeneknek és nem bír ki ilyeneket.Ne képzeljük, hogy politikában a vállalkozás és ellenállás elaltatott, visszahúzódott szellemét rövid idő alatt újságcikkekkel és harci riadókkal minden további nélkül fel lehet kelteni.
Szabó Piroska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése