Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2021. január 17., vasárnap

Az internet rabszolgatartói

 A háttérhatalmak rombolják a közösségeket, gyengítik a nemzetek egységét, mesterséges feszültségeket generálnak.

Ha igaz az a tétel, hogy mindig erőteljesen figyelnünk kell arra, mi történik Amerikában, mert előbb-utóbb ezek átgyűrűznek hozzánk is, akkor bizony most kell a szívünkhöz kapnunk, és nagyon komolyan levonnunk a következtetéseket. Amerikában megkezdték a szép új világ felépítését, amit Orwell 1984-ében olvasható tétele köré fűztek fel: „A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő.”


Lehet, hogy 2021-ben meg fogunk szabadulni a koronavírustól, de lesznek más ránk törő rémek. Ilyenek például a techcégek. Ezek lettek azok, amelyek minden eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a fennálló világunknak írmagja se maradjon. Láttuk már azt, hogy minden létező platformon nyomják a liberálglobalista irányzatot. Azt is tapasztaljuk, hogy nagy erőkkel befolyásolják az információáramlást. Szűrik a tartalmakat, megjelölik őket „független tényellenőrök” vagy letiltanak. Még azokhoz sem jutnak el a bejegyzések, akik valóban követik az adott oldalt. Látszott már a lengyel választásoknál is, milyen károkat tudnak okozni, de most az amerikai történésekben csúcsosodott csak ki igazán, mennyire veszélyesek.


Már régóta mondjuk, hogy Zuckerberget és társait nem a jóindulat és a szeretet vezérelte, amikor létrehozták a platformjaikat. Nekik ebből nagyon komoly hasznuk van, de nem a felhasználók jelentik az igazi bevételi forrást, hanem a politikai aktorok, akik rengeteg pénzt költenek el ezeken az oldalakon hirdetésekre. Ráadásul ne legyenek kétségeink, ott vannak a háttéralkuk is, amik az igazán nagy üzletek. Éppen ezért beleavatkoznak már a választásokba is, hogy a nekik kedvező eredmény születhessen meg, így ezzel nemcsak pénzhez, hanem hatalomhoz is juthatnak.


A klasszikus médiafelületek (még ha sok kifogásolnivaló is van rajtuk) elszámoltathatók, ellenőrizhetők és felelősségre vonhatók. Ez azonban nem mondható el a techóriásokról. Őket még csak nem is szabályozzák normálisan. Sok esetben azt se tudjuk, kik állnak mögöttük. Vannak persze kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy szabályozni tudják ezeket, ám valahogy és valamiért már a startvonalnál elhasalnak.


Így tehát a techóriások teljesen begyűrűztek a politika világába, és erőteljesen korlátozzák az emberek információhoz való hozzáférését. Meggátolják azt a folyamatot, hogy saját maguk dönthessenek arról, mit tartanak fontosnak és követendő hírnek. Egyoldalú a tájékoztatás, amelyet egy meghatározott ideológia szerint művelnek. Ezért lehet az, hogy a BLM-mozgalom erőszakos megnyilvánulásai és rongálásai hőstettek, míg a Capitoliumnál történt zavargás kirobbantói Trump által megvezetett, gyilkos csürhe. Így lehet az, hogy a BLM rendbontóitsenki nem vonta felelősségre, míg a másik oldal esetében pusztító elszámoltatás van, sokakat köröznek, és még a munkahelyeikről is kirúgták őket. De erre a folyamatra csatlakoztak rá a nagyobb cégek, ezért rakják bele a reklámokba, a közélettől mentes tartalmakba is a liberál-globalista irányzatot, mert csak így tudják elérni azt, hogy a hirdetéseik megfelelő eléréseket kapjanak. Nekik pedig a profit számít, mit érdekli őket az, hogy mekkora kárt okoznak a gendersemleges babával meg a melegcsókkal reklámozott csokoládéval? Ez legyen azoknak a problémája, akik nem a mában, hanem távlatokban gondolkodnak.


Az Egyesült Államokban pontosan a szövetségi rendszer, az eltérő szabályozások és a terület nagysága miatt sokkal könnyebb volt véghezvinni a választási eredmények felülírását, mint Lengyelországban. A kampányban még csak korlátozták Trumpot, hiszen kellett tőle is a hirdetésekből befolyó pénz, ám most már nincs belőle semmi haszon, sőt csak árt nekik, így jöhetett a kitiltás. Ne legyenek illúzióink, nálunk is ezt akarják majd bevetni, hiszen ez a töketlen és alkalmatlan ellenzéki banda nem képes választásokat nyerni, így muszáj beavatkozni. Pontosan ezért akarják annyira létrehozni az európai egyesült államokat, mert ott már befolyásolni tudnák a végkimenetelt. Addig is, amíg ez a disztópia a fiókban pihen, a háttérhatalmak rombolják a közösségeket, gyengítik a nemzetek egységét, mesterséges feszültségeket generálnak, véleménybuborékokat alakítanak ki, és igyekeznek mindenkit megfosztani a szabad gondolkodás és véleményformálás lehetőségétől, sőt képességétől is. Egy álvalóságot mutatnak, álközösségeket adnak, miközben azt hitetik el az emberekkel (különösen a fiatal, formálható nemzedékkel), hogy számítanak, sőt a követőik száma mutatja meg az értéküket. Elhitetik velük azt, hogy ha nincsenek jelen a közösségi oldalakon, már nem is léteznek. Pedig az egész nem több, mint egy illúzió, aminek az a legfőbb célja, hogy teljesen elidegenítsék egymástól az embereket, megingassák mindenben a bizalmukat, mert így egyedül maradnak: bizonytalanok és irányíthatók lesznek.


Hogy mit tehetünk ez ellen? Először is végre felismerjük, hogy az orrunknál fogva vezetnek minket. Majd végre tudatosan kezdjük el használni ezeket a platformokat, és ami a legfontosabb: védjük meg tőlük gyerekeinket. A divat nagy úr, a gyerekek sérülékenyek és befolyásolhatók. Régen adott helyhez voltak kötve ezek az eszközök, most azonban már a fejlesztéseknek köszönhetően mindenhol tudják bombázni a gyerekeket 24 órában. Ha nem szabunk határt ennek, ha nem készítjük fel a gyerekeinket, akkor el fogják venni tőlük a jövőjüket, és mi leszünk azok, akik fegyvertelenül odavetjük őket az internet rabszolgatartóinak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Jó tanács

 „Putyin halálos beteg, az orosz hadsereg a padlón van – hogyan szépíti a nyugati média az ukrajnai helyzetet” – ezzel a címmel közölt publi...