Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2017. október 25., szerda

Azt kell megvédenünk Európában, amit már elértünk

Miniszterelnöki Kabinetiroda

Orbán Viktor

miniszterelnök


Európában nem új nagy terveket kell kovácsolni, hanem meg kell védenünk azt, amit már elértünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Passauban.
A Passauer Neue Presse című lap által Európa-szkepszis - Miért van szükségünk Európára címmel rendezett pódiumbeszélgetésen a kormányfő a megvédendő eredmények között említette Helmut Kohl egykori német kancellár "nagy álmát", a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást. "Mindenfajta tervek vannak", de közben "nem nézünk a lábunk elé" - tette hozzá.


A miniszterelnök hangsúlyozta:

Magyarországnak fontos Európa sikere, mert mi magyarok évszázadokon át védtük Európa keleti határait, "sok véráldozatot hoztunk" a kontinensért.
Másrészt annak idején tudtuk, hogy ha a kommunisták hatalmát meg akarjuk dönteni és a szovjeteket ki akarjuk küldeni, ezt csak akkor lehet, ha e mögött egységes európai akarat van, vagyis a magyar szabadság és függetlenség, valamint Európa újraegyesítése "ugyanaz a történet" - magyarázta. Megjegyezte: a közép-európaiak szerint ma nem nagy álmokkal van teendőnk - bár azokkal is törődünk -, hanem meg kell védeni, amit már elértünk.

Úgy látja,

erős Európa csak úgy jöhet létre, ha erősek a tagállamok, és mindenkinek a saját országát kell rendbe tennie, megerősítenie, ebből lesz erős Európánk.
A migránsválságról szólva kifejtette: nem lehet befogadni egy országba új népcsoportokat, ha ezt az ott élők nem akarják; tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek nem akarnak hozzájuk képest különböző népcsoportokat befogadni. Mint mondta, ha ez így van, neki az a dolga, hogy a magyarok akaratának érvényt szerezzen, ez a demokrácia lényege.

A jövőben várhatóan több tízmillió ember hagyhatja el a szülőföldjét, kérdés, hogyan tekintünk e folyamatra: "megadjuk-e magunkat neki, vagy meg akarjuk fékezni" - magyarázta. Közölte: erre a kérdésre mindenki egyforma választ ad, kivéve Európa, mert miközben az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Oroszország, a Perzsa-öböl gazdag országai szigorúan védik határaikat, Európa "kinyitja a határait".

Orbán Viktor kijelentette:

minden európai országnak joga van eldönteni, milyen választ ad erre a kihívásra, a magyarok azt mondják, megvédik a határaikat.
Közölte: több európai ország is úgy képzeli el a jövőjét, hogy olyan népcsoportok is élnek ott, amelyek máshonnan jöttek, más hátterűek, és "majd együtt jól fognak élni". De Magyarország úgy döntött, ezt nem akarja, nem akar máshonnan érkező, más kultúrájú népcsoportokat. Inkább a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, nem a bajba jutott embereket kell idehozni - magyarázta.


A kormányfő megjegyezte: Magyarországon több ezren teljesítenek szolgálatot jelenleg is a határon, egymilliárd eurót költöttünk határvédelemre saját forrásból, ezért "nekünk ne adjon leckét senki szolidaritásból", hiszen mindezzel nemcsak Magyarországot, hanem például Németországot is védjük.

Kitért rá:

sosem fogadunk el semmilyen jogi szabályozást, amely el akarja venni azt a jogot a magyar szuverenitásból, hogy eldöntsük, ki tartózkodhat az országban.
Az EU asztalán van a menekültügy reform, az a javaslat, hogy legyen egy állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztási rendszer - közölte.

Magyarország korábban azért nem fogadta el 1200 migráns befogadását, mert tudta, hogy ez a "trójai faló", és ha egyszer megengedjük, hogy más mondja meg, ki tartózkodhat Magyarországon, később nem tudjuk visszavenni ezt a jogot - mondta.

A kormányfő szerint míg Magyarország igyekezett megvédeni a határát, egyes civil szervezetek a törvénytelen határátlépésben segédkeztek. A beszélgetésen egy Soros György tevékenységét firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik a nevéhez, és "miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk", ezek a szervezetek megtámadták a katonákat, segítették az illegálisan belépő migránsokat, segédkeztek a törvénytelen határátlépésekben, és mindez nem fogadható el.

Megjegyezte: a legtöbb ország, ahol nincs euró, a csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, így nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország az euróövezethez, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi csoport (V4) nagy európai erőforrás, amely nem gondot okoz az Európai Uniónak, hanem hozzájárul a sikeréhez.
Úgy fogalmazott, "a visegrádiak köszönik, jól vannak", mert sikeres országok kapaszkodtak össze Közép-Európában. Ha időben felvették volna az unióba ezeket az országokat - a kilencvenes évek végén és nem 2004-ben -, a gazdasági válság sem így történt volna - vélekedett.

Elmondta: ha a V4-et leválasztanák és tőlük különálló intézményi világot hoznának létre, annak elsőszámú vesztese Németország lenne, mert megnehezedne a kapcsolata a visegrádi országokkal, és ott maradna olyan országokkal, amelyek pénzügyi bajban vannak és tőle várják a segítséget. Olyan Európa kell, amelynek súlypontjában Németország és Közép-Európa is ott van, "ezt építjük, a számok alapján nagyon sikeresen" - fogalmazott. Hozzátette: Magyarország és Németország mindig természetes szövetségesek voltak, "ennek megnyilvánulását látjuk most a gazdaságban".

Orbán Viktor szerint a populizmus elleni gyógyszer a siker, ha ugyanis a nem populisták sikeresek, nincs helye a populizmusnak. Kifejtette: Magyarországon azért nem sikeresek a populisták, mert nő a GDP, nőnek a bérek, lassan nincs munkanélküliség, és biztonság van.


Hangsúlyozta: Magyarországon demokrácia van, és ha az emberek akarnak valamit, a kormány megcsinálja, ha teljes foglalkoztatottságot szeretnének, a kormány dolga, hogy ez megvalósuljon, ha nem akarnak migránsokat, a kormány dolga, hogy megvédje a határokat. Ha demokráciát akarunk, a vezetőknek azt kell végrehajtaniuk, amit a nép szeretne - közölte a kormányfő.
MTI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A bárányok, Magyar és a liberális értelmiség

   Bartus László Amerikai Népszava                                                                                                          ...