Egy átlagkeresetű, két gyermeket nevelő magyar család kasszájában összességében több mint tízezer forinttal több marad havonta – tavaly decemberhez képest –, ha megvalósul az újabb rezsicsökkentés. Márpedig a Fidesz visegrádi frakcióülése után senkinek sem lehet kétsége, a fűtési szezon kezdetéig lesz második körös díjcsökkentés.
Az egyetlen nyitott kérdés már csak az, hogy október 15-től vagy november 1-jétől kell majd 11,1 százalékkal kevesebbet fizetni az áramért, a gázért és a távhőért. Mivel az év elején a Fidesz–KDNP-frakciószövetség már keresztülvitt egy tízszázalékos csökkentést, így ezen szolgáltatások valójában ötödével lesznek olcsóbbak tavaly decemberhez képest. És ne feledjük: nyár eleje óta szintén kevesebbe kerül többek között a víz és a csatorna, a szemétszállítás vagy éppen a palackos gáz.
Az MSZP nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentést szeretne – ezt a kabaréba illő mondatot sikerült kipréselnie magából az ellenzéki párt szóvivőjének a Fidesz–KDNP bejelentése után. Török Zsoltot az sem zavarta, hogy pártja az év elején még bőszen támadta a rezsicsökkentés első felvonását, ráadásul a szocialista kormányok 2002 és 2010 közötti időszakában a villamos energia ára 100, a gázé 150 százalékkal nőtt, a víziközműdíjak pedig 70–75 százalékkal emelkedtek. Látva a csaknem 2,5 millió rezsicsökkentést támogató aláírást és a közvélemény-kutatási adatokat, az MSZP-nek mára nem maradt más lehetősége, mint – ha már kiköpni nem tudják – lenyelni a rezsicsökkentést. Egyelőre viszont úgy tűnik, a torkukon akad ez a típusú gazdaságpolitika.
Rajtuk kívül mára talán mindenkinek egyértelművé vált, hogy a rezsicsökkentés több egy politikai terméknél vagy egyszerű kampányfogásnál. Valójában két gondolkodásmód áll egymással szemben: az egyik – akár 150 százalékos lakossági áremeléssel is – folyamatosan biztosította a külföldi tulajdonú szolgáltatócégek extraprofitját. A 2010-es kormányváltás utáni szemlélet pedig arról szól, hogy a korábbi, infláció feletti áremelések miatt elveszített pénz most visszakerüljön a családok zsebébe. Ráadásul a rezsicsökkentés eredményeként egy százalékra vagy akár annál alacsonyabbra is csökkenhet az infláció az év végére, ami további kedvező gazdasági folyamatokat indíthat el.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés azt szimbolizálja, hogy Magyarország ma márképes önálló és független gazdaságpolitikát folytatni. Ennek további eredményeivel is szembesülhettünk az évadnyitó frakcióülés után. Egyrészt legkevesebb ötvenmilliárd forinttal már biztosan több pénz jut 2014-től családpolitikai támogatásokra, másrészt célegyenesbe fordult a devizahitelek végleges kivezetésének kérdése. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető Magyar Nemzetnek adott keddi interjúja után már sejteni lehetett, hogy az az erkölcsi szempont, amely szerint a Fidesz igazságot akar szolgáltatni a devizahiteleseknek, jobban fog fájni a bankoknak, mint azt korábban remélték. A kormánypártok ugyanis felszólították Visegrádon a pénzintézeteket, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára. Több mint másfél hónapjuk maradt tehát a bankoknak arra, hogy egyezségre jussanak az egyre elkeseredettebb devizahitelesekkel, illetve azok érdekképviseleteivel. Ha ez nem sikerül, akkor a kormány – akár a bankok kárára – saját javaslatával szünteti meg a deviza alapú jelzálog-hitelezést. Azzal persze mindkét félnek tisztában kell lennie, valójában senkinek sem érdeke, hogy ez a falat megakadjon a bankok torkán.
Szilágyi Richárd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése