Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2013. május 18., szombat

Navracsics: Bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat

Miért bélyegzi meg Európa a modern Magyarországot? címmel közölte a The Independent című liberális brit napilap online kiadása pénteken a közigazgatási és igazságügyi miniszter írását.

Navracsics Tibor a cikkben annak a véleményének ad hangot, hogy jóllehet a közép- és kelet-európai rendszerváltozások óta eltelt egy nemzedéknyi idő, Nyugat-Európa még mindig nem tudja elfogadni az európai újraegyesítés szellemiségét.
   
"Hiába bővült az Európai Unió kelet felé, ahelyett, hogy Európa polgáraiként egyenlő bánásmódban részesülnénk, gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat" - áll a magyar politikus írásában.
   
Számos EU-tagállam lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok állampolgárai előtt, és ezután a szabadság bajnokairól kialakult romantikus képet lassan felváltotta a kép a lengyel vízvezeték-szerelőről vagy magyar pincérről, akik "csak azért jönnek, hogy elvegyék helybéliek munkahelyét" - írta.
   
A magyar miniszterelnök-helyettes cikke szerint az elmúlt negyedszázadban Bulgáriáról, 
Csehországról, Lengyelországról, Romániáról, Szlovákiáról, "sőt rólunk, magyarokról is deklarálták, hogy nem vagyunk demokratikusak, mivel a választók olyan politikusokat emeltek hatalomba, akiknek nézetei Nyugaton nem leltek tetszésre".
   
Ugyanebben az időszakban többször is kirobbant a faji gyűlölet vagy az etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában, de senki nem aggódott ezeknek az országoknak a demokráciájáért - olvasható a cikkben.
   
Navracsics Tibor emlékeztet: az antiszemita incidensek száma markánsan emelkedett Svédországban, mégsem tartja senki a svéd nemzetet antiszemitának.
   
Szélsőjobboldali pártok törtek fel Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában, mégsem gyűjt senki aláírásokat ezen országok demokráciáinak megmentéséért - írta.
   
"Nekünk, csakúgy, mint térségi partnereinknek, naponta kell bizonyítanunk elkötelezettségünket a demokrácia mellett, jóllehet nekünk ténylegesen meg kellett küzdenünk és harcolnunk a demokráciáért" - áll a cikkben.
   
A magyar politikus szerint a külföld bizalmatlanul méregeti a sajátos kelet- és közép-európai megoldásokat, és nem akarja megérteni, hogy a német, a portugál, sőt még a görög átlagkereset is a sokszorosa a 700 eurós magyarországi átlagnak.
   
Nem akarják megérteni azt sem, hogy ezeknek az országoknak a nemzeteit és szervezeti struktúráit sok esetben újra kellett építeni, mivel anyagilag kiüresedtek, a társadalmak demoralizálódtak és bizonytalanná váltak saját értékeikkel kapcsolatban is a szocializmus évtizedei nyomán. Mindezt gazdasági válság közepette, adósságteher alatt, tartalékok nélkül kellett végrehajtani - hangsúlyozza írásában Navracsics Tibor.

 Európa ma nem azért gyenge, mert a kelet- és közép-európai országok szegények vagy gyengék. Az ok inkább az, hogy a Nyugat még mindig nem tud napirendre térni Európa egyesítése felett. "Az a puszta tény tartotta bennünk az erőt évtizedeken át, hogy mi is európaiak vagyunk, de Európa mindaddig gyenge marad, amíg a nyugatiak nem hajlandók erről tudomást venni" - áll Navracsics Tibor cikkében.
(MTI-fidesz.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...