Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2013. május 13., hétfő

Brutális pofont kapott az MSZP


Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra.
 
 Kovács András
Kovács András

2013. május 13., hétfő 06:00

Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra.
 
Ismételten súlyos MSZP-vereséggel zárult a hétvégi időközi önkormányzati választás, mivel egy évvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból  a szempontból érdemes megközelíteni, hogy egyévvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból  a szempontból érdemes megközelíteni, hogy egy évvel a választások előtt a kormánypárttal szemben állók számára minden sikerre szükség lenne, de ezzel szemben január óta azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP győzelmet győzelemre halmoz.

A komlói időközi választás jelentősége abban állt, hogy az MSZP-nek lehetősége nyílt arra, hogy egy olyan körzetben szerezze meg a mandátumot, amelyben 1994–2006 között domináns pozícióban volt. Még 2010-ben is több mint 30 százalékot szerzett az országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a baranyai városban, amely az országos átlagához (19 százalék) képest több mint 10 százalék volt. Az előjelek és a három éve tartó jobbközép kormányzás alapján teljesen biztosnak tűnt, hogy a komlói körzetben a szocialisták fognak diadalmaskodni, ráadásul a Jobbikon kívül más ellenzéki jelölttel nem kellett szembenézniük.

Magas részvétel, nagy MSZP-bukta

Mindezzel szemben a komlói választás alaposan rácáfolt a várakozásokra. A kormánypártok a Fidesz–KDNP-vel szövetséges Lungo Drom jelöltjét indították, aki 59,64 százalékos eredménnyel óriási fölénnyel diadalmaskodott a korábbi évtizedekben baloldali dominanciát mutató választókerületben. A szocialisták aspiránsa csupán 32,11 százalékot kapott, míg a Jobbik jelöltje éppen csak átlépte a parlamenti küszöböt 5,26 százalékkal. Minden ilyen időközi választást kapcsán a vesztes fél általában a részvételi arányba kapaszkodik, éppen ezért érdemes ezt is részletesen szemügyre venni.
A komlói időközi választás végeredménye, ismét egy súlyos MSZP-vereség
A komlói időközi választás végeredménye, ismét egy súlyos MSZP-vereség
Az időközi választáson 37,17 százalék jelent meg az urnáknál, míg Komlón a 2010-es önkormányzati választáson 35,84 százalék szavazott, addig a 2010-es országgyűlési választás I. fordulójában 55,93, a II. fordulóban pedig 40,72 százalék. Jól látszik, hogy a múlt vasárnapi részvétel roppant magasnak tekinthető, mivel egy országgyűlési választáson is csupán 18 százalékkal szavaztak többen a városban. Mindezek alapján egyértelműen látszik, hogy még a masszív baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón sem fogyott el a kormánnyal szembeni bizalom, mivel egy vele szövetséges pártot tüntettek ki elsöprő arányban a szavazók.

Máshol sem erős az ellenzék

Azzal, hogy a baloldali ellenzék egy olyan városban szenvedett vereséget, ahol egy évvel az általuk tervezett kormányváltás előtt kötelező lett volna a győzelem, minden bizonnyal változást hoz majd az erőviszonyokban. Világosan kiderült, hogy az MSZP nem képes megszólítani azokat a szavazókat, akik 2002-ben és 2006-ban is mellette álltak, míg a kormánypártok egy baloldali fellegvárban is képesek továbbra is a szavazók biztos többségét mozgósítani maguk mellett. A balliberális ellenzék számára ez az eredmény egyben lehetőséget is fog teremteni, mivel elmondhatják, hogy a szocialisták nem képesek a bizonytalan szavazók megszólítására, így rájuk is mindenképpen szükség lesz az ellenzéki összefogásban.

Berettyóújfaluban szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A szélsőjobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, míg a 2010-ben 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt, így a Hajdú-Bihar megyei városban is megmaradt a kormánypártok stabil többsége a képviselő-testületben.

 Az utóbbi hónapokban – főleg a tízezer főnél népesebb településeken – a szocialisták zsinórban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Monoron az MSZP még a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval is összefogott, de a Pest megyei településen is az utolsó helyen végzett. Végül április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...