Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2013. március 9., szombat

Soltész: Fennmaradásunk egyetlen lehetősége a család



A családot és annak erősítését nevezte a magyarság fennmaradása szempontjából is az egyetlen lehetőségnek az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára szombaton Pécsen.
Létrehozva: 2013. február 9., 15:30 | Utoljára frissítve: 2013. február 9., 16:33
nyomtat küld





 Soltész Miklós a nagycsaládos egyesületeknek a házasság világnapja alkalmából szervezett rendezvényén azt mondta, hogy a család intézménye az emberek többségénél sikeresen működik. Így azt minden örömével, szépségével, de nehézségével együtt is lehet vállalni, tanulságait fel kell dolgozni és továbbadni. Úgy vélte: a házasság és a családalapítás nemes cél, amely "mindenkinek benne van a génjeiben", és nem kell törődni, de lehet küzdeni azokkal, akik ezt felül akarják írni.
   
Soltész Miklós utalt "az Észak-Amerikában és Európában is terjedő családellenes propagandára és cselekedetekre", amelyekre szavai szerint Európa különböző részeiből, s innen, a Kárpát-medencéből is azt üzenhetjük, hogy "a család és annak erősítése a megmaradás egyetlen lehetősége". Az államtitkár úgy ítélte meg, a családért, a családalapításért érdemes tenni, küzdeni. Példaként a pisai ferde tornyot említette, amelynek megmentéséért nem küzdöttek volna évszázadokon át, az olasz város valószínűleg nem tett volna szert a mostanihoz hasonló ismertségre, népszerűségre.
   
Soltész Miklós szólt arról is, hogy a magyar kormány törekvései is a házasság és a családtámogatás irányába hatnak, ezt az elmúlt években számos intézkedés, tévéműsor és egyebek mellett plakát is bizonyította.
   
A szociális és családügyi államtitkárság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ezen intézkedéseknek is köszönhetően tavaly az év első kilenc hónapjában az azt megelőző év hasonló időszakához képest 3,6 százalékkal több gyermek született, és 2012 első tíz hónapjában 5,9 százalékkal csökkent az abortuszok száma, a nők foglalkoztatottsága pedig a 2010-ben mért 50,6 százalékról 53 százalékra emelkedett.
   
Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy baj lehet azok önértékelésével, akiknek lehetőségük lenne rá, de nem kötnek házasságot. Hozzátette: a házasság bevált életforma, nem szorul reformra.
   
A rendezvény keretében Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere leplezte le a házasságot és a családot jelképező életfát, egy szőlőt ábrázoló faragott faoszlopot. Erre a résztvevők nemzetiszínű szalagokat kötöttek.
  
 A házasság világnapja 1981-ben Amerikából indult útnak. A február második vasárnapján megrendezett kezdeményezéssel a figyelmet arra próbálják felhívni, hogy noha a házasság a mai világunkban több helyen válságba került, léteznek jó, boldog és tartós házasságok is.
   
Magyarországon 2000-hez képest 2012-re a házasságkötések száma 25,9 százalékkal, mintegy 35 ezerre, a válásoké pedig 2,7 százalékkal csökkent.
(MTI-fidesz.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...