Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2012. november 27., kedd

Meddig tűrjük? Nyílt fasizmus a magyar parlamentben

A jobbikos Gyöngyösi Márton tegnap kijelentette: össze kéne írni a zsidókat az országgyűlésben, mert szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A Raoul Wallenberg Egyesület felháborodva kérdezett vissza: Meddig tűrjük a fasizmust a parlamentben? A kormány mindenesetre elítélte a rasszista mondatokat, a képviselő pedig azzal védekezett: félreérthetően nyilatkozott.
A gázai konfliktus kapcsán itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak” – mondta tegnap parlamentben a külügyminisztert interpellálva Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője.

A fenti idézet szó szerinti, így nem egészen világos, hogy milyen körben tartaná szükségesnek a zsidók összeírását Gyöngyösi, akinek szavaitól pártja nem határolódott el. Szűkebben akár „csak” a kormánytagokra és a parlamenti képviselőkre érthető a listázás, de a felszólítás valójában az „itt élőkre” kitétellel kezdődik, azaz akár a teljes lakosságra is érthető – tudósított a parlamentből az Index.

Meddig tűrjük?

Mindennapos, megszokott eseménnyé vált a leplezetlen antiszemitizmus az Országgyűlésben a Raoul Wallenberg Egyesület szerint. A szervezet ezt a jobbikos Gyöngyösi Márton tegnap elhangzott azonnali kérdésére reagálva közölte, amelyben az ellenzéki politikus a zsidó származású képviselők és kormánytagok összeírását szorgalmazta.

A Raoul Wallenberg Egyesület közleményében azt kérdezi a felelős kormányzati és ellenzéki erőktől, hogy a tisztességes emberek meddig tűrjék a fasizmust a magyar parlamentben, - mint írják - azt, hogy mindenféle tiltakozás nélkül mondhatja egy képviselő, hogy ideje lenne felmérni, hány zsidó származású képviselő van a Házban és a kormányban. A szervezet szerint mindez szégyen azokra nézve, akik a Jobbikot beszavazták a magyar Országgyűlésbe, továbbá azokra a képviselőkre, akik ezt szó nélkül tűrik, a levezető elnökre, aki nem találta felháborítónak ezt az antiszemita kirohanást, valamint minden becsületes emberre, aki ezt némán tűri.


Ezt támasztja egyébként alá a kijelentés kontextusa is. Gyöngyösi a gázai konfliktus kapcsán ítélte el a kormány szerinte izraelbarát politikáját, hangsúlyozva, hogy a konfliktusban egyértelműen a palesztinok érdemelnének szolidaritást. Az „Izrael okozta vérfürdőnél csak a nyugati média hallgatása nagyobb sokk”, mondta, hozzátéve, hogy ahogy ilyenkor szokásos, az uniós diplomácia, és ehhez illeszkedve a magyar diplomácia is hűségesküt tesz Izrael mellett. A felszólalás egyik mondanivalója az volt, hogy a közvélemény „egyoldalú izraeli propagandát” kap – innen kezdve viszont a listázást aligha kellene a parlament falain belül tartani.

A külügyminiszter helyett válaszoló Németh Zsolt külügyi államtitkár különösebben nem igyekezett elhatárolódni, nem is utasította helyre a képviselőt. Mindössze annyit mondott a listázással kapcsolatban, hogy „ennek a kutatásnak nem tudok a támogatója lenni, úgy gondolom, hogy az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, az nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a közel keleten”. Egyébiránt Németh jelezte, hogy a magyar külpolitikai egyik fél pártját sem fogja, a térségi stabilitás megteremtése mellett van.

Az ülést a felszólalás idején a jobbikos Balczó András, a parlament alelnöke vezette. Ő többször belecsengetett ugyan Gyöngyösi felszólalásába, de csak az időkeret betartására figyelmeztette a képviselőt.

Pál Gábor, a Jobbik szóvivője szerint félreérthetőek voltak Gyöngyösi Márton szavai, ők „csak a fontosabb közéleti tisztséget betöltő izraeli-magyar kettős állampolgárokról” tartanák fontosnak a lista készítését, szerinte az irányadó, amit Vona Gábor pártelnök mondott a kérdésben.

bacskiskunmegye.jobbik.hu
A zsidózó képviselő
Gyöngyösi és a zsidók

Gyöngyösi Mártont februárban holokauszttagadásért jelentette fel az MSZP, a képviselő akkor a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt.

Gyöngyösi Márton hivatalos életrajza szerint „egyetemi tanulmányait Dublinban és Nürnbergben végezte közgazdaság-és politikatudomány szakon. 2004-ben a szüleitől örökölt büszke magyarságtudattól vezérelve hazaköltözött, hogy szaktudását nemzete javára fordítsa”. 2006 óta vesz részt a Jobbik programjának megalkotásában, 2010 óta országgyűlési képviselő.

A kormány elítéli Gyöngyösi felszólalását

A magyar kormány a leghatározottabban elítéli, Gyöngyösi Márton a Jobbik képviselője Parlamentben tett kijelentését – közölte a kormányszóvivői iroda. „A kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. A kormány egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól” – közölték.

Gyöngyösi elnézést kért a zsidó honfitársaitól – kattintson a folytatásért!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...