2011. február 10., csütörtök
Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!
Rég nem írtam, most néhány gondolattal mégis szólni kívánok Önökhöz!
Magam, úgy gondolom, elég keményen bírálom a társadalmi berendezkedést, a napi politika párt -kalmárait sem kímélve, mégis az a véleményem, hogy nem szabad egyoldalúan egy egy népcsoportra kivetítve igazolni önmagunk tévedéseit, bizonytalanságait, egzisztenciális gondjait.
Többször írtam már a demokratikus fejlődés állomásairól, a szakma felelősségéről,mint torz értékrendű médiahatásokról, a több ablakos kulturális nyitásról.
Ma, egy kicsit visszatekintenénk a történelembe, át néznénk nyugatra és értékeljük a ma magyar társadalmát.
Az egész társadalom nem alakult át polgári szerkezetté,tehát a nemzet sem válhatott az egész nép társadalmává.
Olyan erőteljes betöréssel és gyarmati üzletiséggel terjeszkedett ki a kapitalista termelés és áruforgalom a magyar társadalomra, hogy a meglévő polgári elemeket nem fölnevelte, hanem elsöpörte és fölszívta. Mégis,volt egy réteg a magyar társadalomban, amely a rendszerváltás viszonyai között kezdetleges kapitalista módszerekkel látta el a termelés és áruforgalom szerepeit. Azonban éppen, mert fejletlen volt, és mert a kapitalizmus olyan fejlett módszerekkel és felkészültséggel tört be a magyar társadalomba, nem tudott átváltani az új módra és elsorvadt a versenyben.
Ilyen formán a modern magyar polgári társadalom nem a korábbi történelmi fejlődés alapjain, hanem merőben új képződményként alakult ki. A kialakulás ilyen menete azt is magától értetődővé teszi, hogy a magyar polgári társadalom lényegesen különbözik az eredeti fejlődésű polgári társadalmaktól.
A nyugati polgári társadalom nagyon is történelmi képződmény, amelyet hosszú fejlődés alakított ki. A rendi társadalomban,a a nemesség rendi felelőssége alatt épültek ki a polgári társadalom összes elemei a termelés technikája éppen úgy, mint a polgári társadalomszervezetek, olyannyira, hogy az egész társadalmat polgári szerkezetté alakították.
Ennek a hosszas történeti fejlődésnek lett az eredménye, hogy az ilyen társadalmakban az egész nép a polgári társadalom keretei közé szerveződött és az egész közösség történelme folytatódott a polgári fejlődés útjain.
-Egész más lett a polgári társadalom a magyar fejlődésben. Mindenekelőtt gyarmati képződmény, mert külső függésből és kész külső példákból épült úgy, hogy a kifejlett kapitalista polgári társadalmaknak a vállalatai egyszerűen betelepedtek a magyar társadalomba.
De különbözik abban is a magyar polgári társadalom, hogy itt a kapitalista termelés nem történelmi társadalmi módszerekkel dolgozik, hanem nyers üzletiességgel és gátlástalan haszonra töréssel.
Ady úgy fogalmazta egyszer a magyar polgári fejlődés gyöngeségét, hogy "nálunk szétszórt, gerinctelen, urizáló hajlamú polgárság termett".
Nem csak az ő idejében volt ez így, hanem ma is ez a helyzet.
-A polgárok politikai fejlődése általában döntő tényezője a magyar demokrácia előrehaladásának, most pedig, amikor demokráciánk előrelépésének kritikus szakaszán vagyunk, különösen az.
Hogy polgártársaink politikai fejlődésük útján hogyan haladnak előre, és hol tartanak most, az mérhető az egyes pártok politikájával és annak hatásával, amelyben a médiahatások is jelentős szerepet játsszanak. Mélyebben és igazán érthetővé csak akkor válik, ha e politikai fejlődésnek mélyebb történeti és társadalmi alapjait is szemügyre vesszük.
A mai helyzetben, úgy tehetjük fel a kérdést, hogy tovább akarjuk e vinni demokráciánk útját?
A kérdés így merőben hamis, tehát felelni sem lehet rá.
A valóságban a kérdés úgy áll, hogy a polgárok politikai fejlődése mi módon halad előre, ebben az új helyzetben, a nyilvánvalóvá lett tanulságok alapján. S ez a kérdés végtelenül komoly további fejlődésünk szempontjából.
Miről van szó? Nyilvánvaló, hogy a magyar társadalom fejlődését egyedül a demokrácia útján vihetjük előre. Az is nyilvánvaló, hogy a tömegek számára egyedül a demokrácia biztosítja a teljes felszabadulásnak és a felemelkedésnek a lehetőségét.Az is nyilvánvalóvá lett, hogy ezzel a fejlődéssel szemben jelentékeny erők szervezkedtek és ezek igen széles körben befolyást szereztek általában az egész társadalomban.
Ebben a helyzetben az a kérdés, hogy a polgárság tudja e úgy vinni tovább politikai fejlődését, hogy széles tömegeivel fel tud sorakozni a demokrácia oldalán, vagy pedig megtorpan ezen az úton és széles tömegek,vagy passzív tényezők maradnak a demokráciában,vagy esetleg ellene mozgósíthatók.
A történelem minden példája s a magyar társadalom eddigi politikai fejlődése világosan és félreérthetetlenül mutatja az utat.:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése