2012. október 19-én, az LMP-hez kapcsolódó Ökopolisz Alapítvány
meghívására Budapesten tart előadást Christopher Adam, a Kanadai Magyar
Hírlap főszerkesztője, kollégánk a Magyar Diaszpóra Tanács stratégiai
szerepéről beszél majd, az izgalmas kérdéseket felvető tanácskozáson.
A
Minerva Alapítvány, a Szlovákiai Magyar Kerekasztal, a Fórum Intézet és
a Pons Danubii Európai Területi Együttműködési Csoportosulás
részvételével sorrakerülő rendezvényen a nemzetstratégia témakör
keretein belül egyebek mellett felszólalnak Mező János Bálint (az
Ökopolisz Alapítvány igazgatója), Dorosz Dávid (az LMP országgyűlési
képviselője), aki a parlamenti párt állásfoglalását ismerteti, valamint
Halász Iván, a modern közösségeket érő migrációs kihívásokról tart
előadást.
Az új hazafiság és nemzetpolitika témakörében a múlttal való őszinte szembenézés mellett konstruktív jövőkép megfogalmazását tűzik célul a résztvevők, mely a magyarságot autonóm, sokszínű és befogadó közösségként képes megjeleníteni. – Az új hazafiság, a résztvevő szervezetek, politikusok szerint azokra támaszkodik, akik értik és tisztelik a múltat, de nem rabjai a történelemnek. A program a nemzetpolitikát, mint szakpolitikát értelmezi – az ún. „workshop” során egy-egy szekcióban a szakpolitika egyes részterületeire vonatkozó javaslatok megvitatására helyezik a hangsúlyt. – Október 19-én tehát nem politikai összeborulás tanúi lehetnek azok, akik részvevői, megfigyelői lesznek a rendezvénynek, hiszen több baloldali, demokratikus szervezetnek, pártnak is fenntartásai lehetnek az ellenzék soraiban lévő, Lehet Más a Politika (LMP) szándékait, a jövőbeli terveit illetően.
Előzetesen csak remélni lehet, hogy Dorosz Dávid országgyűlési képviselő egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy miként képzeli el az LMP a „sokszínű és befogadó Magyarországot” – miközben, az eddigi nyilatkozataikból következően, sem a jobboldallal, sem a baloldali pártokkal nem terveznek együttműködést 2014-ben?
Miként teljesíthető egyszerre a „nemzeti újraegyesítés” kulturális dimenziója és a radikálisan új állampolgárság-felfogás kialakítása? – Mi jellemzi a vegyes nemzetiségű pártok (pl. a Most-Híd) helyzetét, milyen változásokat hoznak a kisebbségi magyar édekképviseletek terén? – A csak és kizárólag magyar kisebbség képviseletét felvállaló pártok (MKP, EMNP) mellett megjelenik-e olyan érdekképviseleti felfogás, amely a többségi nemzet pártjaiban létrehozandó magyar platformban lát esélyt? – Egyáltalán: tapasztalunk ilyen tendenciát a Kárpát-medencében?
Léteznek-e, milyen állapotban vannak a nyugati magyar diaszpórák képviseletét ellátó magyar platformok? – Lehet-e különbséget tenni a határon túli demokratikus szervezetek között az éppen regnáló magyarországi kormányoknak?
Miközben a határon túli magyar közösségek létszáma folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi, a diaszpórában élő magyarok száma növekedést mutat az elmúlt két évtizedben – amint arról hírt adtunk legutóbb, 2010-2012 között kétszázezer magyar állampolgár (magyar, zsidó és roma) hagyta el az országot.
A „Magyar Diaszpóra Tanács stratégiai szerepéről” címmel elhangzó előadásában Christopher Adam valószínűleg említeni fogja az online média szerepét a szórvány magyarság tájékoztatásában, és annak a kiaknázatlan lehetőségeit is…
Szemenyei-Kiss Tamás

Az új hazafiság és nemzetpolitika témakörében a múlttal való őszinte szembenézés mellett konstruktív jövőkép megfogalmazását tűzik célul a résztvevők, mely a magyarságot autonóm, sokszínű és befogadó közösségként képes megjeleníteni. – Az új hazafiság, a résztvevő szervezetek, politikusok szerint azokra támaszkodik, akik értik és tisztelik a múltat, de nem rabjai a történelemnek. A program a nemzetpolitikát, mint szakpolitikát értelmezi – az ún. „workshop” során egy-egy szekcióban a szakpolitika egyes részterületeire vonatkozó javaslatok megvitatására helyezik a hangsúlyt. – Október 19-én tehát nem politikai összeborulás tanúi lehetnek azok, akik részvevői, megfigyelői lesznek a rendezvénynek, hiszen több baloldali, demokratikus szervezetnek, pártnak is fenntartásai lehetnek az ellenzék soraiban lévő, Lehet Más a Politika (LMP) szándékait, a jövőbeli terveit illetően.
Előzetesen csak remélni lehet, hogy Dorosz Dávid országgyűlési képviselő egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy miként képzeli el az LMP a „sokszínű és befogadó Magyarországot” – miközben, az eddigi nyilatkozataikból következően, sem a jobboldallal, sem a baloldali pártokkal nem terveznek együttműködést 2014-ben?
Miként teljesíthető egyszerre a „nemzeti újraegyesítés” kulturális dimenziója és a radikálisan új állampolgárság-felfogás kialakítása? – Mi jellemzi a vegyes nemzetiségű pártok (pl. a Most-Híd) helyzetét, milyen változásokat hoznak a kisebbségi magyar édekképviseletek terén? – A csak és kizárólag magyar kisebbség képviseletét felvállaló pártok (MKP, EMNP) mellett megjelenik-e olyan érdekképviseleti felfogás, amely a többségi nemzet pártjaiban létrehozandó magyar platformban lát esélyt? – Egyáltalán: tapasztalunk ilyen tendenciát a Kárpát-medencében?
Léteznek-e, milyen állapotban vannak a nyugati magyar diaszpórák képviseletét ellátó magyar platformok? – Lehet-e különbséget tenni a határon túli demokratikus szervezetek között az éppen regnáló magyarországi kormányoknak?
Miközben a határon túli magyar közösségek létszáma folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi, a diaszpórában élő magyarok száma növekedést mutat az elmúlt két évtizedben – amint arról hírt adtunk legutóbb, 2010-2012 között kétszázezer magyar állampolgár (magyar, zsidó és roma) hagyta el az országot.
A „Magyar Diaszpóra Tanács stratégiai szerepéről” címmel elhangzó előadásában Christopher Adam valószínűleg említeni fogja az online média szerepét a szórvány magyarság tájékoztatásában, és annak a kiaknázatlan lehetőségeit is…
Szemenyei-Kiss Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése