Télen tél van

Egyszer a címben megfogalmazott mondattal magyarázta meg  egy volt helyi képviselő, miért nem kell meglepődni azon, hogy csúszik az út.

Nyilván az a tény, hogy ezt meg lehet előzni az utak sózásával és hókotrással, nem volt érdekes. Mert télen tél van. E pofátlan mondat jutott eszembe akkor is, amikor láttam a fővárosban kialakult káoszt három centi hó miatt, és hallgattam a magyarázkodást.

Nem az a kérdés ilyen esetben, hogy miért alakult ki ez a helyzet, hanem sokkal inkább az, hogy kinek a felelőssége. Elhiszem, hogy az ellenzéknek nagyon egyszerű mindent Orbán Viktorra fogni, és sokkal könnyebb ráhárítani minden felelősséget ész nélkül, mint szembenézni a ténnyel: megint bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok. Sajnos azonban már teljesen megszokott, hogy a balliberális oldal mindenért a kormányfőt teszi felelőssé, mert szerintük akkora a hatalma, hogy még az időjárást is meg tudja változtatni. Ez lehet az oka, hogy hiába remélték, hogy a klímaváltozás miatt majd decemberben nem fog hullani a hó, mégis maradt az örök igazság: télen tél van. Akkor pedig hideg van, és hull a hó. Amit el kell takarítani.

Nos, ha már elfogadjuk azt a tényt, hogy vannak városvezetők, akiknek futja arra, hogy tengernyi helyettest és tanácsadót vegyenek fel maguk mellé milliós fizetésekért, akkor bizony azt is el kell fogadnunk, hogy az ő dolguk a városok irányítása. Amibe a hó eltakarítása is beletartozik. Elhiszem, hogy Gyurcsány emberei sokkal potensebbnek tartják magukat a tanácsadói pozíciók betöltésére, de azért maradjunk annyiban, hogy hólapátolásban hasznosabbak lennének, és még kárt se okoznának, ami az ő esetükben nagy dolog. Ha már az a mondat hangzik el a frissen megválasztott főpolgármester szájából, hogy nincs elég ember erre, akkor lehet érdemesebb lenne ezeket az állásokat betölteni és nem Gyurcsányt kiszolgálva látszatpozíciókat osztogatni. Mert tanácsot én is tudok adni, most is azt tettem, és még pénzbe sem került az adófizetőknek, tehát szívesen, máskor is.

Egyébként nem azért érdekes ez az állapot, mert megtörtént, hiszen máskor és máshol is előfordult már, hogy nem tudták megfelelően kezelni az időjárás változásait. Persze hiába tudják, hogy télen tél van, valahogy mindig addig halogatják az intézkedéseket, hogy nem megelőznek, hanem kapkodva igyekeznek felszámolni a kialakult káoszt. A magyarázatok, amiket kaptunk és az erre adott választói reakciók azonban érdekesek: tulajdonképpen most már tényleg mindenért Orbán Viktor a felelős. Ha hull a hó, az Orbán hibája. Ha nem hull a hó, az is. Ő diktálja a cikkeket, ő irányítja a háborúkat, ő felelős a klímaváltozásért, és a gazdasági válságot is ő idézte elő 2008-ban csak azért, hogy megszerezze a hatalmat. Ezenkívül pedig szabadidejében még alagutat is ás. Egyszerűen mindent is rá lehet fogni, miközben csak kapkodjuk a fejünket az ellenzéki káosz láttán, amit nyilván megint Orbán irányít.

Ez a hozzáállás áthatja az egész közbeszédet, így pedig minden belefér az ellenzéki oldalon, csak a józan észt és a tényleges munkát hagyták az ajtón kívül. A görgetés, a közösségi média, a kommentek, a mémek és álhírek világában a tények csak zavarnak. Elegendő, ha mindent a kormányfőre fognak, miközben hangzatos, semmit nem jelentő kijelentéseket tesznek, és cinikusan kiforgatnak mindent, aminek értéknek és alapvető normának kellene lennie. Ezt hívják ma ellenzéki politikának és magatartásnak. Ezért létezhetnek a magyar politikában Jakab Péterek, Karácsony Gergelyek, Szabó Tímeák, Hadházy Ákosok, Fekete-Győr Andrások, Botmixeres Katkák, akikhez most felzárkózott Baranyi Krisztina is. És ezek a látszatpolitikusok nemhogy nem akarnak elfogyni, hanem egyre több van belőlük!

Olyan emberekről beszélünk, akik tényleg semmi értékelhetőt nem csinálnak, sőt a Monty Python társulatot megszégyenítő abszurditásba kezdtek. Székeket foglalnak, táblákat lóbálnak, tizenöt órán keresztül beszélnek arról, hogy itt nincs szólásszabadság, üvöltöznek, csapkodnak, pózolnak a kamerába, mémeket gyártanak, viccesnek mondott, trendi vagyok, ide nézzetek videókon feszítenek, vagy éppen a Paint programban összeütött atlétikaistadion-terveket lobogtatnak.


Ők a rendszer üldözöttjei, az elnyomottak, akik azért nagyon harcolnak. Jöhet bármi, ők kitartanak a semmittevés mellett, és fullba nyomják a forradalmárt. Pontosan olyanok, mint Csoki az Üvegtigrisben, amikor azt mondja: „Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van, és ne legyek kemény?” Mit lehet erre mondani? Persze, nagyon kemények, csak éppen az óvodásoktól komolyabb tevékenységet várnak el az óvó nénik, mint tőlük a választóik. Ez itt a baj. Az, hogy úgy látszik, ez is belefér az ellenzéki politizálásba anélkül, hogy a választók elküldenék őket inkább havat lapátolni. Pedig időszerű lenne, hiszen télen tél van, és hókotrás terén tapasztalható a hiány, míg a fotelforradalmárokból és látszatpolitikusokból többlet mutatkozik.