Jelentős indíttatást nyertem Huszár Tibor -Találkozások című munkájából, melyet olvasva, találkoztam a népi mozgalom jelentős tagjainak visszaemlékezéseivel.
Felkeltve érdeklődésemet, anyagot gyűjtve hozzáláttam a "Példa értékű" sorozathoz.
Huszar Tibor Szociológus
A magyar történelemben eddig három alkalommal támadt olyan széleskörű és jelentős társadalmi háttérrel rendelkező mozgalom, amely a fejlődéstől való elmaradottság megszüntetésére és a korral való lépéstartásra törekedett.
A 19.század első felében a magyar nemesség legjobbjai vállalkoztak arra, hogy a felvilágosodás és szabadelvűség eszméi alapján az országot a reformok útjára vezessék és önállóságát kivívják.
E század elejének haladó nemzedéke az iparosodás, a polgárosodás és városiasodás jelszavával a nyugat- európaival párhuzamos fejlődést kívánt elindítani.
Végül, a harmadik reformnemzedék a 20. század harmincas éveitől, a népiség eszméjének jegyében nem kevesebbet akart, mint az addig hátrányosan megkülömböztetett társadalmi rétegeket a politikai nemzetbe beemelni és ezáltal a magyar nemzet egyenlőségén és szabadságon alapuló egységét megteremteni.
-A népi mozgalom múltja azt mutatja,hogy mindig bölcsen alkalmazkodott a történelmi helyzethez melyben működését kifejtette és élt azokkal a lehetőségekkel, amelyeket örökölt adottságok és pillanatnyi körülmények kínáltak. Első szakaszában 1930 és 1944 között- az írók jelentős műveket alkottak, felvirágoztatták a szociográfiai irodalmat, megindították a falukutatást, kiépítették szervezeteiket és intézményeiket, eleven mozgalmat teremtettek és jelentős ellenzéki vállalkozásba fogtak. ebben az időben alakultak ki a népiség eszméjének fő összetevői. 1945 és 1956 között a népiek egy része-szerény szereppel és befojással- a fennálló hatalom sáncai között helyezkedett el. A koalícióban tevékenykedő írók és politikusok megkísérelték programjaikat a gyakorlatba átültetni és megismerkedtek a szövetségi keretben folyó demokratikus összjátékkal. A népiek később átélték eszméik kiszorítását a közgondolkodásból és teljes félreállításukat mind politikai mind a szellemi életben.Végül tanúi voltak egy rövid időre szóló fellendülésnek és újbóli letaglózásnak, immár súlyosabb hatásokkal és következményekkel. Az 1956-os forradalmat követő években a népi mozgalom (máig is tartó) harmadik szakaszában -tudomásul kellett venniük,hogy a népiség által ihletett önálló politikára nincs lehetőségük. A forradalom utáni magyarországi vezetőréteg azonban átvette a hatalmi eszközökkel legyőzött és önállóságától megfosztott népi mozgalom néhány gondolatát és törekvését.
A népi íróknak és politikusoknak a társadalmat nem sikerült megváltoztatniuk, de ők és híveik nem kis elégtétellel állapíthatják meg, hogy nélkülük a hatalom bírtokosai kevésbé ügyeltek volna a lakosság nemzeti és egyéni érdekeire, igényeire és törekvéseire.
-A népiség feladatát még nem végezte el és célját sem érte el. Ma is van tehát létjogosultsága.Persze, ha szervezett erőnek és világos körvonalakkal kirajzolódó mozgalomnak tekintjük,nem része a mai magyar politikai berendezkedésnek és intézményrendszernek.
Időszerűsége és ihlető ereje is aligha lenne,ha merőben csak a parasztságra és azon belül a szegényparasztságra korlátozódnék érdeklődése.
-A népi mozgalomban-és ezt eddigi története érzékelteti-a szegényparasztság sorsával való törődés csak feladatainak egyike volt.
Az egész nemzet érdekelte és foglalkoztatta.A társadalom és a kor majd minden kérdésére igyekezett választ adni.
Amíg ilyen kérdések és ügyek időszerűek,amíg nem születik a lakosság minden rétegét kielégítő nemzeti program, a népiség lehetséges alternatívaként a mai magyar életből sem iktatható ki. Bibó István hasonló megfontolásból látott esélyeket a népiség továbbélésére. szerinte a népiségben szó volt "a világ összes aktuális kérdéseinek egy bizonyos fajta felfogásáról, méghozzá egy olyanfajta felfogásról,amely a világot ma uraló ellentéteknek a termékenységén túlmutat és egy sor feleletet tartalmaz olyan kérdésekre, amelyeket ma a harmadik világban sem innen, sem onnan kielégítő válasz nem érkezik, akkor a népi mozgalom aktualitása és inspiráló hatása semmiképpen nem tekinthető lezártnak, még, ha nem is reá való hivatkozással jelentkezik ezeknek a gondolatoknak az érvényesülése."
Nem kell azonban e gondolatokban csupán harmadik világbeli eseményeket látnunk, magyar tapasztalatok is nyílt vagy rejtett hatását igazolják. Egyéni és közösségi cselekedeteket befolyásolhat.
Mai lappangó állapotából,különösen válságos pillanatokban ismét az emberi tudat előterébe hatolhat, mivel kórmegállapításai és gyógymódjai nem a társadalomra általában, hanem a magyar társadalomra vonatkoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése