Olvasóinknak

Kedves Olvasóink!



Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Mielőtt a Tanú vélemény rovat szellemi önarcképét átnyújtanám Önöknek, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a szeretetért, bizalomért, amelyet a lap indulása óta Önöktől kaptam. Köszönöm a biztatást, az elismerő szavakat, még egyszer köszönöm, és továbbra is elvárom a segítő szándékú kritikákat, bíráló megjegyzéseket is, amelyet Önöktől kaptam.

„Nyelvében él a nemzet!” – hangzik a máig ható intelem. Ez a nyelv pedig napjainkban végveszélyben van! A könyvekből, a folyóiratokból, a képernyőn keresztül árad felénk a szellemi bóvli, a szennyes gondolat, az esztétikai-erkölcsi-világnézeti mocsok, egyre jobban teret hódít a durvaság, az erőszak, a hazugság… Körülvesz bennünket a döntően önző és haszonelvű világ, amely elérni és megszerezni akar, amely az élet minőségét csak az anyagi javakban és az élvezetekben méri.

E „tiszta fényű lappal”, ahogyan Hegyi Béla író, esszéista nevezte, a Tanú tiltakozni kíván a mindennapjainkat elárasztó szellemi igénytelenség ellen.

A nemzeti kultúra és műveltség terjesztésével, a korrekt tájékoztatás megteremtésével ez a folyóirat - a maga szerény módján - szeretné elősegíteni az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének, mint demokratikus eszménynek a megvalósítását.

Az irodalom, a szellem, a szív erejével kíván hozzájárulni a honfitársak igazságosságra, szabadságra és hazaszeretetre történő neveléséhez, az ismeretek és eszmék szabad kicseréléséhez, a hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrását jelentő kulturális örökségünk megőrzéséhez.

Európa szívében csak erős nemzeti műveltséggel, évszázados hagyományainkkal tudunk megmaradni függetlennek, magyarnak. Ismert, hogy a nemzeti öntudatot történelmünk viharos századaiban az irodalom, a kultúra tudta megőrizni. A nemzetmegmaradás egyik legfontosabb eszköze a nemzeti kultúra: ha van nemzeti kultúránk, létezik nemzet is. A diktatúra időszakaiban az irodalom jelentette az egyedüli kapaszkodót, a vigaszt; szólt helyettünk az egész nemzet helyzetéről, kínjairól. A Tanú /Németh László emlékére/ azért született, hogy szellemi-lelki otthona legyen azoknak az öntudatos, tenni akaró polgároknak, akik még hisznek az eszményekben, a kultúra összetartó erejében.

Ma költők, írók, tudósok helyett médiasztárokra hallgatnak a gyermekeink, és megmosolyogni való bolond, aki elérzékenyül a kristálytiszta költészet olyan hangjain, mint Áprily Lajos Március című versének utolsó strófája, amely így hangzik:

„Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet,
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - úgy-e zeng, úgy-e zeng a szíved?”

A Tanú, indulásakor arra vállalkozott, hogy a kortárs irodalom, a művészetek, valamint a hiteles történetírás és politológia eszközeivel szolgálja az igényes olvasókat, fölvállalva a nemzeti értékeket, a polgári esztétikai-erkölcsi értékrendet.

A közjó elkötelezett és önzetlen szolgálatára törekedve igyekszem megtartani azt az erkölcsi-szakmai igényességet, amit a lap ars poeticájában megfogalmaztam.
Nem várom el olvasóimtól, hogy véleményük mindenben egyezzen a szerző meggyőződésével, pusztán arra törekszem, hogy írásaimmal továbbgondolkodásra késztessem, éltessem, hitet és önbizalmat adjak. Az aztán már az olvasó dolga, hogy saját élményeivel, tudásával, gondolataival, érzésvilágával egészítse ki az olvasottakat, és alakítsa ki saját álláspontját, véleményét a körülöttünk levő világról.

De ahogyan azt a híres argentin író, Borges megfogalmazta: „Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél...”

Hiszem, hogy a lap munkássága nem hiábavaló, és a Tanú-nak hosszú évekig helye lesz a polgári Magyarország kulturális térképén.

Adjon Isten ehhez mindig elegendő erőt!



Szabó Piroska

2013. március 15., péntek

Hol tarthat Magyarország 2013 végén?

A kormány és a jegybank stratégiai megállapodása lehet a magyarországi növekedés beindításának kulcsa, hiszen ez képes bővíteni a hazai vállalkozások hitelforrásait - írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kinevezett új elnöke a Heti Válasz legújabb számában.

Az MNB elnöke szerint sok magyarországi vállalkozás már nem bírja sokáig hitelek nélkül. Egyben megjegyzi, hogy "bizonyosak lehetünk abban, hogy (...) 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz".
  
A jegybankelnök - aki korábban nemzetgazdasági miniszterként is rendszeresen írt a hetilapban - szerint dinamikus és tartós növekedés akkor lesz Magyarországon, ha egyszerre javul a vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz és tudáshoz való hozzáférése, miközben az ország megőrzi a költségvetési konszolidáció eredményeit.
  
"Jók az esélyeink" - fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
  
Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy növekedési fordulat hiányában "nem lenne fenntartható a csökkenő államadósság, a 3 százalék alatti deficit, a bővülő foglalkoztatás, a politikai stabilitás, így a kormányzati cselekvőképesség".
  
Matolcsy György szerint a 2012. évi 1,7 százalékos gazdasági visszaesést elsősorban egyszeri tételek okozták. Így az aszályos időjárás miatti alacsonyabb mezőgazdaság kibocsátás a GDP-csökkenés felét magyarázza. További 0,3-0,4 százalékos GDP-visszaesést okozott egyes ipari kapacitások megszűnése. Ezen kívül a GDP-változásból 0,2-0,3 százalékpontot magyaráz az, hogy a tervezett, uniós forrásból finanszírozott beruházásokból mintegy 500 milliárd forintnyi nem valósult meg. Végül, a fogyasztási is visszaesett 2012-ben, az "átmenetileg csökkenő reálkeresetek és  a zuhanó fogyasztási hitelek miatt".
  
A jegybankelnök szerint "2012 igazi rejtélye nem az, hogy miből jött a visszaesés. Sokkal inkább az, hogy miért nem lett lényegesen nagyobb?". Kifejtette: az 1,7 százalékos visszaesést szinte teljes egészében magyarázza az aszály, a termeléskiesés, az uniós beruházások elmaradása, illetve a csökkenő fogyasztás, de nem tapasztalható "a kivont külföldi hitelforrások hatása".
  
Az MNB elnöke szerint - elsősorban külföldi - pénzintézetek 2012-ben a GDP közel 10 százalékát kitevő, 2700 milliárd forint körüli hitelforrást vontak ki a magyar gazdaságból. Matolcsy György szerint "Ha ezeknek a forrásoknak csak egy része bement volna a gazdaságba, a múlt évben is bővül a gazdaság!".
  
A jegybankelnök szerint a hitelforrások kivonásának okai "ismertek": a korábban túl magas szinten lévő külső finanszírozás épül le, a pénzintézetek "büntetik a magyar kormányt a nem hagyományos lépések miatt, a jegybank nem működött együtt a kabinettel a növekedés érdekében, és a családok óvatossá váltak a hitelfelvétel terén".
  
Matolcsy György szerint "a külföldi bankok 5 százalék körüli visszaesést vártak a hitelforrások leépítésétől", de tévedtek.
(MTI-fidesz.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ti urak

Kondor Katalin Ti urak, ott, a magasságos Európai Parlamentben, nem szégyellitek magatokat? Foglalkoztok-e egyáltalán a titeket az álságos u...