Új
fázisba lépett a szocialista országlejárató kampány: most már nyíltan
itthonról indítják a dühödt támadásokat. A nyilvánvaló hazugságokat
eddig mindig úgy igyekeztek feltüntetni, hogy ők csak közvetítik a
nemzetközi - természetesen mindig jogos - vádakat, fenntartásokat. Immár
nem próbálnak kommunikációs paravánok mögé bújni a külföldi
offenzíváknál sem.
Ma már nem pazarolnak fáradságot az álcázásra - durr bele, mintha csak
az Előre a magyar nép ellen tűzön-vízen át! jelmondatot tűzték volna
zászlajukra. Az EB, IMF, EKB háromszög valóságos keresztes háborút visel
ellenünk. Jobb, ha bele sem gondolunk, mi történne, ha tényleg rájuk
szorulnánk.
Zavaros szerepet töltenekbe a hitelminősítők ebben az álságos eljárásban, s ez egyre több országnak tűnik fel. Szocialistáink viszont mindennek örülnek, ami támadás Magyarország ellen. Eddig a tengerentúlról csak az amerikai adminisztráció, egyes demokrata körök részéről értek bennünket méltánytalan gyanúsítások, igaztalan vádak. Mára kongresszusi bizottsági szinten foglalkoznak velünk. Mintha csak morbid valósággá akarnák gyúrni a Roliing Stones sikeres számát: Paint it black! Fesd feketére! Jó címe lehetne ez a módszeresen félretájékoztatott demokrata párti erők akciójának, amelyet az Amerikai Helsinki Bizottság ülésén előadtak Washingtonban.
Mi lehet az oka ennek a hadüzenet nélküli háborúnak? Alighanem a Neue Zürcher Zeitung írta le az igazságot: gyenge és megosztott a magyarországi ellenzék. Mindezt annak kapcsán szögezték le, hogy minden előzetes várakozást alulmúlóan kevesen, egy-kétezren mentek el a nagy civil demonstrációként beharangozott Milla-tüntetésre. Olyan hatalmas fiaskó volt, hogy nem tudnak elegendő embert toborozni, hogy a nagy leégés füstjét a Nyugatig fújta a késő téli szél.
Hiába beszélnek, valójában ezért fordultak ismét teljes mellszélességgel az Óperencián túlra a balos keverőpultosok. Pedig sejthették volna, hogy nem lesz hatalmas tiltakozó tömeg a belvárosban. Onnan lehetett erre következtetni, hogy vágyaikkal ellentétben semmilyen megmozduláshoz, sem a diáktüntetésekhez, sem a székházfoglaláshoz, sem pedig a Parlament előtti ülősztrájkhoz nem csatlakozótt a kutya sem. A protesthangulat hiányát igazolják a legutóbbi - szentendrei, dunakeszi - időközi választáson aratott fölényes kormánypárti győzelmek is.
Megyeri Dávid teljes írását a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
Zavaros szerepet töltenekbe a hitelminősítők ebben az álságos eljárásban, s ez egyre több országnak tűnik fel. Szocialistáink viszont mindennek örülnek, ami támadás Magyarország ellen. Eddig a tengerentúlról csak az amerikai adminisztráció, egyes demokrata körök részéről értek bennünket méltánytalan gyanúsítások, igaztalan vádak. Mára kongresszusi bizottsági szinten foglalkoznak velünk. Mintha csak morbid valósággá akarnák gyúrni a Roliing Stones sikeres számát: Paint it black! Fesd feketére! Jó címe lehetne ez a módszeresen félretájékoztatott demokrata párti erők akciójának, amelyet az Amerikai Helsinki Bizottság ülésén előadtak Washingtonban.
Mi lehet az oka ennek a hadüzenet nélküli háborúnak? Alighanem a Neue Zürcher Zeitung írta le az igazságot: gyenge és megosztott a magyarországi ellenzék. Mindezt annak kapcsán szögezték le, hogy minden előzetes várakozást alulmúlóan kevesen, egy-kétezren mentek el a nagy civil demonstrációként beharangozott Milla-tüntetésre. Olyan hatalmas fiaskó volt, hogy nem tudnak elegendő embert toborozni, hogy a nagy leégés füstjét a Nyugatig fújta a késő téli szél.
Hiába beszélnek, valójában ezért fordultak ismét teljes mellszélességgel az Óperencián túlra a balos keverőpultosok. Pedig sejthették volna, hogy nem lesz hatalmas tiltakozó tömeg a belvárosban. Onnan lehetett erre következtetni, hogy vágyaikkal ellentétben semmilyen megmozduláshoz, sem a diáktüntetésekhez, sem a székházfoglaláshoz, sem pedig a Parlament előtti ülősztrájkhoz nem csatlakozótt a kutya sem. A protesthangulat hiányát igazolják a legutóbbi - szentendrei, dunakeszi - időközi választáson aratott fölényes kormánypárti győzelmek is.
Megyeri Dávid teljes írását a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
(Magyar Nemzet, 2013. március 26.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése